A terv az volt, hogy nem otthon eszünk. Aztán az élet másképp írta meg a vasárnapot nekünk, így a lehető leggyorsabban kellett ebédet az asztalra tennem.
Mondhatnám, hogy szerencsém volt.
Vagy azt is, hogy milyen szupernő vagyok, mert előre láttam mi fog történni és már kezeltem is a helyzetet. Szó sincs ilyesmiről.
Inkább arról, hogy néhány kedvenc dolgot tartok a hűtőben, amiből aztán többnyire sikerrel kreálok ehető cuccokat, amik még sok esetben tápanyagban gazdagok, ízletesek és egynéhány szigorúbb étrendi követelménynek is megfelelnek, mint pl az inzulinrezisztensek 160 grammos diétaként nagyon ismert étrendje.
Nézzük mit csináltam, abban az áldott 20 percben, míg minden az asztalra került kb. így:
Íme a pasikaja - halrudacska teljeskiőrlésű panírban
Ez pedig a csajkaja - lazacderékkal. Láttam már szebben fotózott lazacderekat is, de higgyétek el nagyon finom lett!
Tehát a folyamat:
(1) Gersli-törethez vizet forraltam. Közben a sütőt bekapcsoltam 180 fokra melegedni, és sütőpapírral bélelt tepsire szórtam a halrudacskákat (teljeskiőrlésű panírban lehet őket kapni az Aldiban - nem reklám). A lazacderekat is előkészítettem, azaz a fagyasztóból kivettem és megszabadítottam a csomagolásoktól.
(2) Közben a bébi spenótot vajon elkezdem párolni sóval és reszelt fokhagymával (1 ducibb gerezd). Ahogy megpárolódott hozzáadtam a gombát, és összeforgattam őket, hogy átvegyék picit a sós-vajas-fokhagymás ízt.
(3) A gerslit sós vízben megfőztem. Talán ennek kell a legtöbb idő, érdemes mihamarabb elkezdeni főzni. Amikor pedig elkészült, hozzáöntöttem a gombás-spenótos alaphoz és picit együtt is 'pirítottam' őket. Igazából nem volt szó pirításról, csak a fölösleges vizet elpároltam róluk. Kávéscsészékbe tömködtem, hogy vállalható formában kerülhessenek a tányérokra.
(4) A halrudacskák közben kb 10-15 perc alatt megsültek a sütőben.
(5) Egy serpenyőbe a lazac alá egy pici vajat tettem és fedő alatt - mivel fagyasztott volt - gyakran vizsgálva mindkét oldalán megsütöttem oldalanként 3-4 perc alatt. A lazac nagyon gyorsan sül, sőt könnyen túl is lehet sütni, de most ugye a gyorsaság volt a leginkább fókuszban, ismét.
Majdnem elfelejtettem a sós-citromos szaftot. Egy fél citrom levét kifacsartam, némi sót kutyultam hozzá és ezzel sütés közben nyakon öntöttem a lazacokat. (Több készült, mint amit a képen látsz, mert a másikból halas gerslisaláta lett ma ebédre nekem.)
Nem maradt más hátra mint a tálalás, amit nem csinosítottam volna ennyire, ha nem tudom, hogy szeretném nektek is megmutatni.
A halrudacskák alá semmiféle zsíradékot nem használtam, így is remekek lettek. A spenót-gomba-lazac alá pedig amikor van otthon szívesebben használok vajat, mert sokkal-sokkal finomabb lesz tőle minden.
Persze a spenótot a pasikajából én ettem meg, mert valahogy nem sikerült még mélységében átadnom a zöld ételek iránti rajongásom. Nem adom fel, folyamatosan dolgozom az ügyön! ;-D
Ölelés,
Betti
